| |
Állandó kiállítás Baja környéki bunyevácok építészete és lakáskultúrája a századelőn
Ismertető
A 150 évig tartó török uralom, majd a Habsburgok vezette
felszabadító háború következtében Baja és környék magyar lakossága
elpusztult vagy elmenekült. Ugyan a török fennhatóság a karlócai békével
(1699) megszűnt Magyarországon, a Balkán továbbra is uralmuk alatt
maradt, s az ott élő keresztény lakosság — félvén a török bosszújától —
tömegesen menekült, s egy részük a Bácska elpusztított területein
telepedett le. 1686-ban jelentős számú bunyevác (katolikus délszláv
népesség) érkezett Bajára, Szegedre és Szabadkára, valamint e városok
környékére.
A múlt század második felétől a bunyevácok az Alföldön kialakult
háromosztatú háztípusnak megfelelően építkeztek. A Bunyevác Tájház is e
típus jellemzőit hordozza. Szoba–konyha–szoba–kamra–istálló és ól
elrendezésű. Falai vályogtéglából, teteje nádból készült.
A ház két ablakos, utcára néző helyisége az első szoba (prednya szoba).
A két ablak között található a sublód (almár, szanduk), a falak mellett
egy-egy ágy (krevet), az udvar felőli ablak mellett pedig a szekrény
(sifonér) áll. A helyiség közepén van az asztal (asztal) helye,
körülötte néhány szék (sztolica).
A sarokban lévő kemence (pety) a
Bácskában elterjedt szögletes, kúpban végződő típus, amit a ház falához
hasonlóan sablonnal mintásra festettek. A meglehetősen magas küszöbű (preg)
ajtó a konyhába nyílik. Itt található a nyílt vagy szabadkéményű
tűzhely: ez előtt történt, rakott tűzpadkán a főzés.
A hátsó szoba (sztrazsnya
szoba) közepén szintén asztal van, s itt is található ágy, a konyha
felőli sarokban pedig kemence. |
|
