Thorma János Múzeum

Állandó kiállítások

Halas, a kiskun mezőváros
A kiállítás a város 17—19. századi helytörténeti emlékeit és néprajzi tárgyait mutatja be. Halas a 13—14. században a kun Csertán nemzetségnek volt a központja. A mezőváros a török uralom alatt többször elpusztult a környékbeli kun szállásokkal és magyar falvakkal együtt. Halas végleges újratelepülése 1628 körülre tehető. 1686-tól a várost Pest vármegye solti járásához számították. Több földesúri család igyekezett megszerezni a területet, végül Esterházy Pál nádor segítségével sikerült elérni, hogy 1693-tól Halas a Jászkun kerülethez tartozzon. Ebből az évből maradt ránk a város első pecsétje.

Magyarországi pénzek. Kiskunhalasi érmek, jelvények
A kiállításrész első fele a 19—20. századból származó ezüst, réz, alumínium anyagú váltópénzekkel ismertet meg. A tárlat második fele a kiskunhalasi numizmatikai emlékek teljességre törekvő bemutatója. Itt a korai — 1945 előtti — példányokon kívül szükségpénzek, bronzplakettek, érmek, valamint jelvények sorakoznak.

Kincsek a homokban. Híres régészeti leletek Kiskunhalas környékéről
A Kincsek a homokban című kiállítás Kiskunhalas és környéke régészeti leleteit mutatja be. A Thorma János Múzeum mintegy 16.000 darabból álló régészeti gyűjteményének legjelentősebb tárgyai szerepelnek a kiállításban. Kiskunhalas környékén a legkiemelkedőbb leletek a Csólyospálos határában lévő temetőből kerültek elő. A temető legkülönlegesebb lelete a női sírból származó üveg ivókürt.

Thorma János 1848-as képei
Thorma János Kiskunhalason született 1870. április 24-én. Kisnemesi eredetű családjuk — birtokukat elvesztve — tisztes polgári-hivatalnoki életformát élt. A Thorma családban a gyermekeket a töretlen hazafiasság, a '48-as eszmék szellemében nevelték. Mikor Thorma a nagybányai minoriták iskolájába került, a gimnáziumi évek alatt, a gyermekkor mesévé színesedett elbeszélései immár konkrét történelmi ismeretekké hitelesedtek.

Időszaki kiállítás

Kiskunhalas és környéke viseletei 1850—1950 (2011. szeptember 2. — 2012. május 31.)

Ismertető

A kiskunhalasi múzeumi gyűjtemény 1874-ben jött létre. A 125. évfordulón leleplezett emléktábla felirata szerint: „Révész György régiséggyűjteményét Szilády Áron lelkész, akadémikus és Gyárfás István egyháztanácsi főgondnok, akadémikus vezetésével megvette a Kiskunhalasi Református Egyház 1874. április 9-én”. Ebben az évben a Révész-gyűjtemény és a református líceumi gyűjtemény egyesítésével létrejött a Halasi Múzeum, későbbi közkeletű nevén a gimnáziumi régiségtár.

A Múzeumi Központ 1951. január 1-jén a múzeum vezetésével Nagy Czirok Lászlót bízta meg. Az ő igazgatósága alatt, 1951. július 1-jén vette fel az intézmény a Thorma János Múzeum nevet. Ekkor történt, hogy 1953 júliusában végre megszületett a döntés a múzeum méltó és végleges elhelyezéséről is, amelyre a város legnagyobb eklektikus stílusú polgárházában, az 1887-ben épült Kolozsváry-féle kúriában került sor.

Janó Ákos (1927—) néprajzkutató, muzeológus 1953. október 15-én vette át a múzeum vezetését. A tatarozási munkák után 1954-ben elkezdődhetett az állandó és időszaki kiállítások sorozata. 1960 tavaszára elkészült az épület bővítése, a nagy Thorma festmények — a „Talpra magyar!” és az „Aradi vértanúk” — bemutatására alkalmas képcsarnok.

Janó Ákost — távozása után — Vorák József (1915—1984) helytörténész-néprajzkutató, majd Wicker Erika régész-muzeológus, végül pedig 1995-ben Szakál Aurél követte.