| |
Állandó kiállítások Halas, a kiskun
mezőváros
A kiállítás a város 17—19. századi helytörténeti emlékeit és néprajzi
tárgyait mutatja be. Halas a 13—14. században a kun Csertán nemzetségnek
volt a központja. A mezőváros a török uralom alatt többször elpusztult a
környékbeli kun szállásokkal és magyar falvakkal együtt. Halas végleges
újratelepülése 1628 körülre tehető. 1686-tól a várost Pest vármegye
solti járásához számították. Több földesúri család igyekezett
megszerezni a területet, végül Esterházy Pál nádor segítségével sikerült
elérni, hogy 1693-tól Halas a Jászkun kerülethez tartozzon. Ebből az
évből maradt ránk a város első pecsétje.
Magyarországi pénzek. Kiskunhalasi érmek, jelvények
A kiállításrész első fele a 19—20. századból származó ezüst, réz,
alumínium anyagú váltópénzekkel ismertet meg. A tárlat második fele a
kiskunhalasi numizmatikai emlékek teljességre törekvő bemutatója. Itt a
korai — 1945 előtti — példányokon kívül szükségpénzek, bronzplakettek,
érmek, valamint jelvények sorakoznak.
Kincsek a homokban. Híres régészeti leletek Kiskunhalas környékéről
A Kincsek a homokban című kiállítás Kiskunhalas és környéke
régészeti leleteit mutatja be. A Thorma János Múzeum mintegy 16.000
darabból álló régészeti gyűjteményének legjelentősebb tárgyai
szerepelnek a kiállításban. Kiskunhalas környékén a legkiemelkedőbb
leletek a Csólyospálos határában lévő temetőből kerültek elő. A temető
legkülönlegesebb lelete a női sírból származó üveg ivókürt.
Thorma János 1848-as képei
Thorma János Kiskunhalason született 1870. április 24-én. Kisnemesi
eredetű családjuk — birtokukat elvesztve — tisztes polgári-hivatalnoki
életformát élt. A Thorma családban a gyermekeket a töretlen hazafiasság,
a '48-as eszmék szellemében nevelték. Mikor Thorma a nagybányai
minoriták iskolájába került, a gimnáziumi évek alatt, a gyermekkor
mesévé színesedett elbeszélései immár konkrét történelmi ismeretekké
hitelesedtek.
Időszaki kiállítás
Kiskunhalas és környéke viseletei 1850—1950 (2011.
szeptember 2. — 2012. május 31.)

Ismertető
A kiskunhalasi múzeumi gyűjtemény 1874-ben jött létre. A 125.
évfordulón leleplezett emléktábla felirata szerint: „Révész
György régiséggyűjteményét Szilády Áron lelkész, akadémikus és
Gyárfás István egyháztanácsi főgondnok, akadémikus vezetésével
megvette a Kiskunhalasi Református Egyház 1874. április 9-én”.
Ebben az évben a Révész-gyűjtemény és a református líceumi
gyűjtemény egyesítésével létrejött a Halasi Múzeum, későbbi
közkeletű nevén a gimnáziumi régiségtár.
A Múzeumi Központ 1951. január 1-jén a múzeum vezetésével Nagy
Czirok Lászlót bízta meg. Az ő igazgatósága alatt, 1951. július
1-jén vette fel az intézmény a Thorma János Múzeum nevet. Ekkor
történt, hogy 1953 júliusában végre megszületett a döntés a
múzeum méltó és végleges elhelyezéséről is, amelyre a város
legnagyobb eklektikus stílusú polgárházában, az 1887-ben épült
Kolozsváry-féle kúriában került sor.
Janó Ákos (1927—) néprajzkutató, muzeológus 1953. október 15-én
vette át a múzeum vezetését. A tatarozási munkák után 1954-ben
elkezdődhetett az állandó és időszaki kiállítások sorozata. 1960
tavaszára elkészült az épület bővítése, a nagy Thorma festmények
— a „Talpra magyar!” és az „Aradi vértanúk” — bemutatására
alkalmas képcsarnok.
Janó Ákost — távozása után — Vorák József (1915—1984)
helytörténész-néprajzkutató, majd Wicker Erika
régész-muzeológus, végül pedig 1995-ben Szakál Aurél követte. |
|